A Pro Afrika misszió 2007-ben kezdődött, amikor Bernard Kabaru Mwangi kenyai lelkipásztor egy közös barátunkon, Floyd Parker lelkipásztoron keresztül meghívott Kenyába, hogy előadást tartsak három konferencián, amelyet lelkipásztoroknak és ifjúsági vezetőknek szerveztek.
Ekkor alkalmam nyílt ellátogatni az ország több területére, ahol ledöbbentem az emberek szegénysége láttán. Lemegrázóbb élményem egy kisvároshoz, Nyeri-hez kötődik, ahol ellátogattunk egy gyülekezetbe, amely közvetlenül egy nyomornegyed mellett volt. A nyomornegyedben körülbelül 35.000 elképesztően szegény ember lakott kartonpapírból, nylonból vagy rozsdás bádogból készített kunyhókban. A gyülekezet udvarán 750 éhes gyermek fogadott, akik hetente egyszer étkeztek, akkor is csak azt, amit a gyülekezetnél kaptak. Sok 7-8 éves gyermek a hátán hozta az 1-2 éves testvérét. Megtudtam, hogy a tápanyagban gazdag reggeli és ebéd mindössze fél dollárba kerül.
Azon a napon Isten a szívemre helyezte ezeknek a gyermekeknek a sorsát, valamint a vágyat, hogy segítsünk rajtuk. Több, részletesebb információt kértem Bernard-tól, majd miután hazatértem Romániába, eldöntöttük, hogy Isten segítségével elindítjuk a Pro Africa projektet az ITM Humanitárius Alapítvány keretein belül. Ennek érdekében alapítványunk egy támogatási megállapodást írt alá a Ruakában működő Koinonia gyülekezettel, amelynek Bernard Kabaru Mwangi a lelkipásztora. Ilyen módon kezdődtek el az első szimbolikus örökbefogadások.
Két évvel később a projekt kiterjedt a szomszédos országra, Tanzániára is, ahol jelenleg az Iringa-ban levő Daily Bread Children’s Home nevű árvaházzal működünk együtt, amelyet Mpeli Mwaisumbe lelkipásztor irányít. Vele szintén Floyd Parker-en keresztül ismerkedtünk meg.
Giorgiov Adrián